2017 Szilvás maraton
2017. Május 28.
Top 4 maraton sorozat első fordulója. Zsinórban a harmadik versenyem, idén az ötödik.Ebben a szezonban egy szavam nem lehet, minden versenyen hoztam azt a szintet, amivel előzőleg bármikor kiegyeztem volna.A verseny előtti napokban azon gondolkodtam, hogy ez eddigi teljesítményem a maximumom volt és ezek után törvényszerűen be fog csúszni egy rosszabb forma.Vagy bármi sikerülhet?
Kis családom úgy döntött, hogy ezúttal velem tartanak, így gyors pakolás után időben el is indultunk, percek alatt már az autó pályán robogtunk.Kicsit gyanús volt, hogy az autó a megszokottól eltérően néhány perc alatt elérte az üzemi hőfokot, és néhány kilométer múlva már a pirosban landolt a vízhőfokmutató.Szerencsémre éppen egy benzinkút következett és félre tudtam állni. Gyors telefonálások után kiderült, hogy kedves ismerősöm Heiszer Zsolt még éppen mögöttem van az autópályán és így fel tudott venni. Szegény Katám meg kocoghatott haza a félholt autóval. Az egyértelmű volt, hogy a bemelegítésre már nem lesz időm, abban reménykedtem, hátha kitart a korai adrenalin löket. Megérkezés után rapid készülődés következett, lényegében az araszoló autóból pakoltam ki, és még időm is maradt negyed óra átmozgatásra. Az új versenyközpont megviccelt kicsit, így kb 500 emberen kellett átfurakodnom magam, hogy megfelelő pozícióból rajtolhassak. A start után fokozatosan emelkedett a tempó és ezzel együtt a hegy meredeksége is. Jó helyen tempóztam, mindenki, aki számított a közvetlen környezetemben volt. A mászás derekánál Sass Józsi barátom is megjelent, innentől forszírozott tempóban haladtunk tovább. A terepezést már Kőszegi Krisztiánnal kiegészülve kezdtük meg és elkezdődött egymás felmérése. Jól haladtunk, minden rendben volt, lehetett érezni, hogy mindenki bizonyítani szeretne.Jó pozícióban voltam és lassan közeledett az Ördögoldal, a pálya legkeményebb emelkedője. Nem sokkal ezután megjelent Józsi és lendületből haladt tovább. Ott, akkor úgy éreztem nem tudok gyorsabban menni, így haladtam tovább a saját tempómban. A probléma csak az volt,hogy még legalább 3 ellenfelem kikerült és kezdtem leszakadni az élbolyról. Bánkútra már alig bírtam értékelhető tempóban felmenni, a lefelében már el kezdtem fázni, ami 25 celsius fokban nem jelent túl jót.
Próbáltam koncentrált maradni, és végiggondoltam, hogy mennyire hiábavaló lenne elengedni a versenyt, hiszen a munka 95%-át már elvégeztem. Elkezdtem enni-inni és fókuszáltam a feladatra. Néhány kilométer múlva utolértem Specziár Viktort, majd Kőszegi Kriszt, aki szólt, hogy ha akarok valamit, ideje megindulni. Pár méter múlva megláttam Sass Józsi barátomat, aki idén első éves M2-s és szerintem az egyik legesélyesebb a kategóriánkban. Görcsre panaszkodott, ami valószínűleg a nagy nyomatásnak és az idei első versenyének volt betudható. Ezen a ponton egyértelmű volt, hogy újra versenyben vagyok a dobogóért folyó küzdelemben.
Úgy számoltam, harmadik vagyok Hasenfrantz Peti és Vastag Szabolcs mögött. Keményen megnyomtam, ha megláttam valakit, arra törekedtem, minél hamarabb utolérjem. Nem is kellett sok és megláttam Szabit, viszonylag gyorsan mögötte is voltam és próbáltam lendületből tovább menni, de nem hagyta magát. Világos volt, hogy körömszakadtáig küzdeni fog, amit konkrétan meg is mondott utólag. Elsőnek ő próbált leszakítani, de nem tudott. Többször is sikerült néhány méterre eltávolodnom, de mindig vissza tudott zárni rám. Nem voltam nyugodt, mert Szabi igen erős testalkatú versenyző és nem volt számomra egyértelmű, hogy a sprint befutó enyém lenne-e.Itt már maximum tempóval haladtunk, ami ezen a pálya szakaszon nem egy életbiztosítás, tele köves, laza talajú részekkel és vízmosásokkal. Bele is rongyoltunk egy ilyenbe, és nem sokon múlott, hogy nem lett esés belőle. Az utolsó technikás kis ösvényre én tudtam elsőnek fordulni, így némi előnyhöz jutottam a véghajrában, amit sikerült megtartanom.
Nagyon örülök az eredményemnek, szerintem kihoztam a helyzetből maximumot, amit lehetett megtettem. A következő verseny a Crosskovácsi Maraton lesz, még eldöntöm, hogy a hosszú távon indulok-e, ami bajnoki trikóval kecsegtet, vagy maradok középtávon.
Üdv:András"