2016 Bakony Maraton - Szilvásvárad Maraton és előzményei
Kovács András
2016. Június 02.
András kollégánk sorait olvashatjátok az alábbiakban, a legutóbbi Szilvásvárad Maratonon szerzett élményeiről, meg az azt megelőző Bakony Maratonról és az addig történt kalandos "felkészüléséről", hogy miért jobb egy kerékpáros sisak egy komolyabb kórházi kezelésnél, - aminek másik szomorú aktualitása épp Papp Dénes sporttársunk balsikerű esése ugyanott - hogy miért "csak a harmadik foka jutott a dobogónak" : "Elindult a szezon, túl néhány versenyen és egy-két fontos bevetésen.... Már tavaly is pozitívan gondoltam a 2016-os szezonra, mert végre az lett a munkám, ami a hobbim is, és az új időbeosztásom jobban lehetővé teszi a versenyekre való felkészülést. Mint már beszámoltam róla, a horvátországi edzőtábor jól sikerült, itthon is szépen haladtam az edzésekkel és a felvezető versenyek is pont jó ütemben kezdődtek. Egy szombati ártatlan kis gurulásom nem úgy sült el, ahogy szerettem volna. Egy tempós lefelében hibáztam és fejjel csapódtam egy fába. Alig maradt olyan testrészem, amit ne zúztam volna össze. Itt térnék ki arra, hogy mennyire fontos a jó minőségű sisak viselése, a gép elég jól megúszta a becsapódást és hamar rendbe raktuk, nekem azonban három hét kellett a felépüléshez. (!!!)
Bár a Bakony Maratonon a teljesítményem még elmaradt attól a szinttől, amit vártam magamtól, ezzel együtt a Master 2 középtáv 3. helyre küzdöttem fel magam. Köszönhettem ezt annak, hogy a rossz forma ellenére végig motivált voltam, több dobogóra esélyes versenyző is idő előtt feladta a küzdelmet, amely további lendületet adott és amikor kezdtem volna lassulni, fáradni, Gérnyi Balázs felkarolt és végig biztatott, tatotta bennem a lelket egészen a célig. Ezért nagy-nagy köszönet jár neki! Valószínűleg nélküle nem került volna a kezembe az a méretes kupa.
Minden évben május utolsó vasárnapján rendezik a Szilvásvárad Maratont, a TOP Maraton sorozat első fordulóját. Sokat versenyeztem már ezen a pályán, és még mindig szívesen járok vissza. A célom az volt, hogy a tavalyi időmet megjavítsam, ami sajnos nem sikerült, kb. 30 másodperccel gyengébb időt mentem. Ezt egyértelműen a baleset miatt kimaradt három hétnek köszönhettem, pedig az idő optimális volt és a pálya állapotára sem lehetett panaszkodni. Már az első hosszú aszfaltos mászást olyan maximális tempóval kezdtem meg, amiről azt gondoltam, hogy nem üt vissza a végén. Szépen haladtam és már nem azokkal a versenyzőkkel, akikkel az előző héten még együtt közlekedtem.
Az első tempós lefelében arra figyeltem, hogy ne üssem fel a kerekemet és ne bukjak. Idén már nem férhet bele egy újabb malőr.
Kb. a verseny felénél kezdődik az Ördög oldal, ami nem hazudtolja meg a nevét, itt érdemes nem ellőni az összes puskaport, mert utána még a bánkúti kis mászókát is ki kell bírni. Sajnos itt lemaradtam Balázs és Rajmund duójáról, amivel megpecsételtem a középszerű eredményemet. Innen végig arra figyeltem, hogy ne kelljen egyedül tempóznom, mert annak mindig belassulás a vége. Szépen haladtam és figyeltem arra, hogy időben egyek és igyak. Ennek köszönhetem, hogy különösebb mélypont nélkül, jó tempóban teltek az utolsó kilométerek. A vége előtt, egy köves részen nagyot koppant mind két kerekem, de szerencsére a belső nélküli rendszernek ez nem okozott problémát. 3 óra 11 perces idővel a 6. helyen érkeztem a célba a Master 2-es középtávon. A következő derbi a Cross Kovácsi Maraton lesz, ott már mindenképpen javítani szeretnék a tavalyi időmön! Üdv, András"